Az erdővédelem tudományos és gyakorlati vonatkozásait tekintve egyaránt összetett, sokrétű. Tulajdonképpen több szakterület és tudományág szintézisének is tekinthető. Integrálja a rovartan, a biokémia, a növénykórtan, az ökológia, a termőhelyismerettan, az erdőművelés, az éghajlattan egyes részterületeit, hogy a teljesség igénye nélkül csak néhány példát említsünk. Az erdővédelemben több mint egy évszázadon keresztül, bizonyos értelemben a mai napig is hangsúlyosan a faállományban jelentkező biotikus (rovar, gomba stb.) és abiotikus kalamitások (vihar, aszály stb.) elleni küzdelem, azok negatív hatásainak csökkentésére való törekvés volt a meghatározó. Jellemzően reaktív módon, azaz a probléma felmerülésekor.
Aligha kétséges, hogy az erdők egészsége nagyban meghatározza, hogyan képesek beteljesíteni a velük szemben támasztott meglehetősen sokrétű társadalmi elvárásokat. Az egészséges erdő jobban, a gyengélkedő erdő nyilván kevésbé. Azon azonban már lehet vitatkozni, hogy ki mit tekint egészséges erdőnek. Lehet, de kell is! Főként mostanság, amikor mind az abiotikus, mind a biotikus erdőkárok növekvő trendet mutatnak egész Európában, így Magyarországon is. A klímaváltozás különféle hatásait nemcsak az emberek, de az erdők is megérzik.
Időről időre olyan rovarok és kórokozók lépnek fel tömegesen, amiknek korábban nem csak Magyarországon, de a környező országokban sem tulajdonítottak jelentőséget. Gyorsuló ütemben folyik az idegenhonos fajok megjelenése is, közülük néhány jó eséllyel invázióssá is válhat. Azaz ki kell jelenteni, hogy erdeinkre növekvő kárnyomás nehezedik.
Ma már széles körben elfogadott tény, hogy az erdővédelem sokkal több mint a „károsítók” és „kórokozók” elleni tűzzel-vassal való hadakozás. Nemzetközi viszonylatban, de Magyarországon is egyre inkább az erdőegészségügy válik az erdővédelem meghatározó szinonimájává. Az erdőegészség pedig már eleve önmagában hordozza, hogy az erdők egészsége jóval több, mint a faállomány egészsége. Azaz az erdőegészségügy nem csak az erdei fákért, hanem a teljes erdei ökoszisztémáért felelősséget kell, hogy vállaljon. Azokért az erdei ökoszisztémákért, amiknek jövője nagyrészben az erdész szakemberek kezében van. Azokért az erdei ökoszisztémákért, amikben a termesztett fafajok mellett tengernyi további faj, illetve még annál is több fajok közötti interakció létezik. Ezek maradéktalan megismerése nyilván lehetetlen, de az biztos, hogy közülük minél többet nézünk értő szemmel, annál többet érthetünk meg erdeink vitathatatlanul bonyolult működéséből.
Az Erdővédelmi Osztály feladata a fentiek alapján a magyar erdők egészségi állapotának folyamatos nyomon követése és dokumentálása. A tágabban értelmezett erdőegészségre ható tényezők és folyamatok (bele értve az erdőgazdálkodás hatásait is) megismerése, feltárása. Az erdők rezisztenciájára és rezilienciájára vonatkozó tudományos ismeretek bővítése. A hosszú távon is fenntartható, többcélú erdőgazdálkodást szolgáló ajánlások tétele, valamint az erdővédelmi vonatkozású szakmai ismeretek széleskörű terjesztése.