Ökológiai és Erdőművelési Osztály

Az Ökológiai és Erdőművelési Osztály rendkívül szerteágazó, napjaink aktualitásaihoz kötődő kutatásokat végez, amelyek magukba foglalják a klímaváltozás hatásainak kutatásától kezdve, a klasszikus faterméstani és erdőművelési vizsgálatokon át, a korszerű laboratóriumi talaj- és vízvizsgálatokat is. Tevékenységünk e mellett kiterjed az erdők tápanyag és szénforgalmi jellemzőinek vizsgálatára és modellezésére, valamint térinformatikai szolgáltatások fenntartására. A jelenlegi kutatások egyik meghatározó feladata az erdei ökoszisztémák szervesanyag-, víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata az ökológiai bázisterületeken: 1987-tőI az Ökológiai Osztály komplex ökoszisztéma kutatásaival csatlakozott az európai erdők egészségi állapotának megfigyelésére létrehozott nemzetközi monitoring rendszerhez (ICP). Az ökológiai bázisterületeken az erdei ökoszisztémák átfogó összefüggés-vizsgálatával (depozíciós vizsgálatok vízminőség-vizsgálatok, levélanalízis, talajoldat-elemzés, meteorológiai mérések, cönológiai és fenológiai megfigyelések, biomassza mennyiségi meghatározása stb.) tovább szélesítette kutatási tevékenységét, különös hangsúlyt fektetve a víz szerepre. Az erdő ökoszisztéma-rendszerében a csapadék az anyagforgalom egyik fő tényezője, egyben a légkörből származó elemek közvetlen (nedves ülepedés) és közvetett (száraz ülepedés) hordozója. Napjaink meghatározó kutatási témája a klímaváltozás erdei ökoszisztémákra gyakorolt hatásának vizsgálata. A környezetünkben bekövetkezett változások - főleg az üvegházhatást kiváltó széndioxidgáz megnövekedett koncentrációja következtében - befolyásolják a hazai természetes erdőtársulások elterjedését, faji összetételét, a növekedésük intenzitását. Az erdőktől nagyszabású alkalmazkodást várunk, de ennek határait meg kell ismerni. Így tovább kell pontosítani az egyes fafajok termőhely iránti igényét és klímafüggését. Az erdők jelentős szénmegkötő képességgel jellemezhetők.

Ahhoz, hogy az erdők jelentőségét a regionális szénháztartásban reálisan értékelhessük, meg kell határoznunk a magyarországi erdőkben tárolt szén mennyiségét és annak időbeni változását, ide értve az erdei talajokban raktározódott szén mennyiségét is. Az elmúlt három évtizedben jelentősen megváltoztak a társadalom erdőkkel szembeni elvárásai, felértékelődött az erdők védelmi (élőhely, erózió, klíma) szerepe, de hangsúlyossá vált a turisztikai, rekreációs funkció is, amely másféle erdőművelési, -használati gondolkodást és beavatkozásokat követel meg. Az osztály kutatói jelenleg is részt vesznek az erdőrezervátumok vizsgálatában, valamint jelentős dendrokronológia vizsgálatokat végzünk. Az osztály számára állandó fontos feladatot jelent a többféle monitoringszerű megfigyelések folytatása, amelyek célja a fák növekedési mintázatainak értelmezése a környezeti tényezők függvényében. Ide értjük azokat az eseteket, amikor a fák növekedését a normális tényezőkön kívül valamilyen egyéb tényező jelentősen módosítja, pl. biotikus vagy abiotikus károsítások (pl. aszály) megjelenése. Az osztályunk üzemelteti a SiteViewer erdészeti döntéstámogató rendszert, valamint a távérzékelésen alapuló erdőállapot monitoring rendszert (TEMRE).