A Föld erdővel borított területének 7%-át (megközelítőleg 275 millió hektár) alkotják az ültetvényszerűen művelt (kezelt) erdők (planted forests) és a különböző célú faültetvények (tree plantations). Ebből mintegy 140 millió hektáron fenyőfélék és lágy lombos fafajok (pl. nyárfélék), megközelítőleg 135 millió hektáron pedig kemény lombos fafajok (pl. akácfélék, eukaliptusz-félék stb.) találhatóak. A 7%-os területarányhoz képest viszont az iparifa-igény több mint 80%-át biztosítják ezek az ültetvények, amely jól jelzi a gazdálkodásban rejlő, megkérdőjelezhetetlen jelentőségüket. Az ültetvényszerű fatermesztés, mint gazdálkodási mód, elsősorban az egyre növekvő faanyagigény kielégítését célozza. Ezen túlmenően hozzájárul a környezet-, illetve a tájfejlesztéshez, a légköri szén-dioxid-körforgalom előnyös szabályozásához (szénmegkötés és tárolás), a különböző légszennyeződések szűréséhez, és egyúttal a klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséhez.
A légköri szén-dioxid szint csökkentéséhez az ültetvényszerűen termeszthető fafajok nemesítésével is hozzájárulunk. Az új, nagyobb hozamú fajták köztermesztésbe vonásával csökkenthető a légkörben a szén-dioxid szintje, amely a klímaváltozás szempontjából mitigációs jelentőséggel bír.
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének Ültetvényszerű Fatermesztési Osztálya elsősorban az ültetvényszerűen termeszthető állományalkotó fafajok (akác, nemes- és őshonos nyárak, vörös tölgy, közönséges dió) termesztési eljárásainak fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. Az ebben a gazdálkodási módban számba jöhető két legfontosabb fafaj, illetve fafajcsoport (akác és a nyárfélék) területaránya az összes hazai faállománnyal borított terület mintegy 34 %-át (600 ezer hektár) teszi ki. Jelentőségük a közelmúltban meghirdetett fásítási program és az elkövetkező évtizedek erdőtelepítési programjában nagy valószínűséggel egyaránt tovább növekszik majd. Az ültetvényes fatermesztési technológiák szerepe fokozatosan nő a minőségi és mennyiségi fa-alapanyag termelésben, valamint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentése érdekében folytatott légköri szén-dioxid koncentrációt csökkentő telepítésekben.
Az Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály főbb kutatási témái, tevékenységei:
- Akác és őshonos nyárak táji fajtaszortimentjeinek bővítése, különös tekintettel a szárazodó és száraz termőhelyek erdészeti hasznosítására
- Akác iparifa célú ültetvények termesztési eljárásainak fejlesztése
- Ígéretes Leuce-nyár klónok termesztési-technológiai vizsgálata, vegetatív szaporítási módszereinek továbbfejlesztése
- Idegenhonos fafajok termesztési lehetőségeinek vizsgálata kedvezőtlen - kötött, szikes, homoki - termőhelyi körülmények között
- Agrárerdészeti kísérleti rendszer fejlesztése, fenntartása; nemzetközi kapcsolatok létesítése, fenntartása és fejlesztése
- Nyár ültetvények felújítás-technológiai fejlesztésének vizsgálata, különös tekintettel a sarjról történő felújítás lehetőségeinek vizsgálatára
- Ipari és mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági eredetű szennyvizek, szennyvíziszapok hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata faültetvényekben, agrárerdészeti rendszerekben
- A Püspökladányi Arborétum kezelése és fenntartása, a természeti értékeinek megőrzése, fejlesztése és bemutatása
- Szaktanácsadási (tervezési-fejlesztési) szolgáltatás; publikációs tevékenység