ERTI kutatók az OMÉK-on

A jövő zöld falai – a mezővédő erdősávok reneszánsza

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének szervezésében megrendezett „Mezővédő erdősávok – a természetes védelem megvalósítói” konferencia az OMÉK 2025 keretében arra kereste a választ, miként járulhatnak hozzá a mezővédő erdősávok a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, a talaj- és vízvédelemhez, valamint a gazdálkodók hosszú távú jövedelmezőségéhez. A szakértők hangsúlyozták: ezek a természetes védelmi rendszerek nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságúak – és a jövő fenntartható mezőgazdaságának meghatározó eszközei lehetnek.

A rendezvényen megjelenteket Dr. Keserű Zsolt, a SOE ERTI osztályvezetője köszöntötte. Bemutatta a konferencia előadóit majd röviden beszélt a mezővédő erdősávok ökológiai, ökonómiai és természetvédelmi jelentőségéről. Ezt követően bemutatta az ERTI kutatóinak összeállításában, az Agrárminisztérium támogatásával megjelent új információs kiadványt, melynek címe azonos a konferencia címével: „Mezővédő erdősávok – a természetes védelem megvalósítói”. A kiadvány ismerteti a mezővédő erdősávok, fásítások jellemzőit, jelentőségeit, típusait, a létesítésükkel kapcsolatos tudnivalókat, a fafajválasztást, a létesítéshez elérhető támogatás kritériumait, valamint az erdősávok karbonpiaci projekt-lehetőségeit (Carbon Farming projekt) konkrét gyakorlati példán keresztül.

Ezt követően Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője (Erdészeti, Fejlesztéspolitikai és Igazgatási Főosztály) megnyitó gondolatait hallhatták a jelenlévők. Szentpéteri Sándor kiemelte a mezővédő erdősávoknak az agrárszektorban betöltött alapvető jelentőségeiről. Beszélt a Soproni Egyetemen a múltban végzett jelentős kutatásokról, mely elsősorban Gál János professzor nevéhez köthető. Ismertette a különböző okokat, melyek az erdősávok területének drasztikus csökkentéséhez vezettek (nagyüzemi mezőgazdasági táblásítások, légi növényvédelem térhódítása). Végezetül reményét fejezte ki, hogy a napjainkban tapasztalható támogatáspolitikai lépések (KAP), valamint a népszerűsítő rendezvények, publikációk mind-mind a mezővédő erdősávok területének növekedését fogják eredményezni.    

A megnyitó gondolatokat követően az első szakmai előadásra került sor, melyet Dr. Somogyi Norbert, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense, irodavezető tartott „A mezővédő erdősávok reneszánsza Franciaországban” címmel.  Somogyi Norbert hosszú időn keresztül hazánk párizsi nagykövetségén dolgozott mezőgazdasági tudomány és technológiai attaséként, így nyilvánvalóan ő az egyik legavatottabb ismerője a francia agrárágazat működésének, jellegzetességeinek. Előadását egy speciális francia fogalom, a „bocage” ismertetésével indította. A bocage mezőgazdasági művelésbe vont, szabályos vagy szabálytalan fasorokkal, mezővédő erdősávokkal szabdalt terület, alapvetően antropogén, azaz emberi hatásra kialakult tájat, tájképet jelent. Maga a fogalom nem francia sajátosság, egy sajátos agrárerdészeti rendszert takar, a világban mindenfelé megtalálható, csak mindenütt a helyi pedo-klimatikus adottságokhoz és mezőgazdasági, kulturális hagyományokhoz igazodik. A fő cél szinte mindenütt ugyanaz: kedvezőbb mikroklíma, talaj- és vízmegőrzés a termeléshez, tűzifa-előállítás (és esetenként a lombot takarmányozásra használva), valamint az egyes parcellák, birtokok elválasztása. Beszélt a bocage-ok kialakulásának történetéről, a közelmúltban és a napjainkban kialakult változásokról. A múltban Franciaországban hazánkhoz hasonlóan nagymértékben csökkent az erdősávok területe.

Napjainkban Franciaországban évente 1000-1500 km új mezővédő erdősávot telepítenek, ez messze nem elég a kivágások ellensúlyozására. Szinte sosem a meglévők felújításáról van szó, hanem olyan új telepítésekről, amiket szántókon vagy más, régóta fátlan területeken hoznak létre. 2017 és 2021 között Franciaországban 23500 km erdősáv tűnt el, ami kétszerese a 2006-2014-es időszaknak (11500), még most is évente 1,5%-kal csökken a hosszuk. Ez komoly veszteséget okoz a gazdálkodóknak, ha minden, az erdősávok nyújtotta szolgáltatást figyelembe veszünk.

Jogszabályi előrelépésként, a Szenátusban 2023. júliusában terjesztették be a mezővédő erdősávok megőrzését és újratelepítését támogatni hivatott törvényjavaslatot. A tervezet több kapcsolódó törvény módosítását is szükségessé teszi, az egyik legfontosabb javaslata az, hogy az erdősávot telepítő gazdálkodó akár 3500 € adókedvezményt (crédit d’impôt) is kaphasson, de minimis-támogatásként (gazdálkodói közösségek esetén ez max. négy fő után vehető igénybe). A tervezetet a Szenátus 2025. január 30-án szavazta meg, jelenleg a Nemzetgyűlésben várja, hogy első olvasatban tárgyalják. A ’Label Haie’ (minőségi mezővédő erdősáv) célja, hogy pontosan meghatározza a mezővédő erdősávok fenntartható kezelésének alapelveit, ezeket számszerűsíthető indikátorokká alakítva iránymutatást ad a megfelelő (agro)technikai eljárások és környezetkímélő gyakorlatok elsajátításához. Ennek birtokában igényelhető a KAP-támogatás (bonus haie) – 2024-ig 7€/ha, 2025-től 20€/ha.

Dr. Honfy Veronika, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos munkatársa a fásítások és az agrárerdészeti rendszerek termőföld védelemben betöltött szerepét mutatta be, különös tekintettel a mezővédő erdősávokra. Az előadás áttekintést nyújtott a sávok történetéről, típusairól, a fafajválasztásról, valamint a mezővédő erdősávok létesítésének előnyeiről, kitérve a megfontolandó szempontokra is. Elhangzott, hogy a fásítások számos ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak: a szél sebességének mérséklése által hatékonyan csökkentik a talajeróziót és javítják a mikroklímát. A fásítások az élőlényeknek táplálékforrást és búvóhelyet biztosítanak, növelik a biodiverzitást. A megfelelően tervezett sávok a védett területeken kedvezőbb termőfeltételeket teremtenek, ami hozzájárulhat a magasabb mezőgazdasági hozamokhoz is. Szó esett a gyakorlati megvalósítás lépéseiről, és a kapcsolódó támogatási lehetőségekről. Fontos üzenete volt az előadásnak, hogy a tervezés során célszerű erdészeti szakértőt is bevonni, valamint a növényvédelmi szempontokra is kiemelt figyelmet kell fordítani.

Dr. Szabó Orsolya, a SOE ERTI tudományos főmunkatársa előadásában a mezővédő erdősávok szénmegkötő és klímavédelmi potenciáljáról beszélt. Az agrárszektor a klímaváltozás egyik meghatározó kibocsátója, ugyanakkor agrárerdészeti rendszerek kialakítása esetén komoly lehetőségeket hordoz a mitigációs folyamatokban is. Ezen belül a mezővédő erdősávok kiemelt szerepet játszanak, hiszen egyszerre szolgálják a talaj- és vízvédelem, a biodiverzitás és a mikroklíma javítását, valamint a szén-dioxid megkötését. A fák hosszú élettartamuk révén tartós széntárolóként működnek, miközben a lehulló lomb és gyökérmaradványok a talaj széntartalmát is gyarapítják. Hazai vizsgálatok szerint a mezővédő erdősávok hektáronként átlagosan 2,4 tonna CO₂-t kötnek meg évente, ami a magyar erdők szénelnyelő képességével összemérhető. Ezen állítást egy konkrét példán, egy Földesen található erdősávrendszer hosszútávú kutatási eredményein keresztül is megismerhette a hallgatóság. Ez igazolja, hogy a fasorok telepítése nem csupán táj- és agrárökológiai szempontból előnyös, hanem a klímavédelem hatékony eszköze is, amely hosszú távon hozzájárul a fenntartható és ellenálló mezőgazdasági termeléshez.

Király Éva, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatómérnöke előadásában bemutatta az EU önkéntes karbonpiacát szabályozó, 2024 végén elfogadott CRCF rendeletet, mely keretet teremt a mezővédő erdősávok szénmegkötésének tanúsítására és a karbonpiacokon történő értékesítésére. Emellett bemutatta a SOE ERTI legújabb tanulmányát, melyben négy hazai erdőgazdaság (KAEG, KEFAG, DALERD, NEFAG) területén tervezett erdősávok példáján keresztül modellezték a CRCF protokoll szerinti szénmérleget és végeztek becslést a várható karbonkredit bevételre vonatkozóan. 

A kutatás eredményei szerint a telepítés és ápolás során a munkagépek használatából származó kibocsátások elenyészőek (0,5–0,7%) a teljes szénmegkötéshez képest. A vizsgált erdősávok hektáronként átlagosan 219 tonna CO₂-t kötnek meg 30 év alatt, ami kb. 211 karbonkredit kibocsátását teszi lehetővé. A telepítési költségek 1,5–2,3 millió Ft/ha között alakulnak. A karbonkreditekből származó bevétel 1,9–2,2 millió Ft/ha. A mezővédő erdősávok telepítését célzó KAP támogatások (4,9 millió Ft/ha) minden esetben fedezik a sávok telepítésének költségeit. Így a karbonkredit bevétel többletfinanszírozást jelent, és a projektek pénzügyileg egyértelműen nyereségesek. Az eredmények igazolják, hogy a mezővédő erdősávok nemcsak a talajvédelem és a mikroklíma javítása miatt fontosak, hanem kiemelkedő klímamitigációs hatásaik révén a karbonpiaci bevételeknek köszönhetően hosszú távon is biztos jövedelmet nyújthatnak a gazdálkodóknak.

Az előadásokat követően a konferencia zárásaként Szentpéteri Sándor az ERTI kutatások jelentőségét emelte ki. Az utóbbi időszakban az alföldi erdőállományokat több kritika érte a jelentős vízfogyasztásukat illetően (drasztikus talajvízszint-süllyedés okozói), valamint a gyepterületek előnyét az erdőkkel szemben a szénmegkötést illetően. Hangsúlyozta, hogy az ERTI-ben jelenleg is zajló kutatások, melyek az erdőtalajok szénkészletét hivatottak meghatározni, vélhetően tisztázni fogják majd ezeket a vitatott szakmai kérdéseket.