.svg)
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE ERTI) Püspökladányi Kísérleti Állomása 100 évvel ezelőtt, 1924. október 1-én kezdte meg működését a szikes, kötött talajú termőhelyek fásítási lehetőségeinek kutatása, kidolgozása céljából. Ennek a jeles évfordulónak alkalmából 2024. november 12-én jubileumi tudományos konferencia és koszorúzási ünnepség keretében emlékeztünk meg a kísérleti állomás 100 évének működéséről, az elért tudományos eredményeiről, valamint napjainkban, az erdészeti kutatásban betöltött szerepéről, jelentőségéről.
Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében hazánk erdőgazdálkodása súlyos krízishelyzetbe került. Az ország erdősültsége 26%-ról 11%-ra csökkent. Magyarország Európa egyik legjelentősebb faexportőr országából a térség egyik legnagyobb faimportőrévé vált. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az új országhatáron belül maradt erdők zömét rosszul kezelt, gyenge állományokkal rendelkező magánerdők alkották. A kor néhány kiváló szakembere felismerte, hogy az adottságok figyelembevételével kell fejleszteni az erdőgazdálkodást, az erdőterületek növelésével, a gazdálkodás intenzívebbé tételével. Ennek a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető feladatnak a megoldása Kaán Károlyra, az államerdészet akkori vezetőjére hárult. A kiváló erdész szakember rövid idő alatt törvénytervezetet készített az Alföld fásításának megvalósítására (1923. évi XIX. törvény). A Kaán által kijelölt szakmai irányvonal egyik mérföldköve volt, amikor 1924. október 1-én megkezdte működését a Szikkísérleti Telep Püspökladányban.
A kitűzött feladat súlyát növelte, hogy az akkori erdészeti szakoktatásunk, erdészeti kutatásunk elsősorban a hegyvidéki erdőgazdálkodás problémáival foglalkozott. Ez az egyoldalúság azonban – figyelemmel a magashegységi erdeink értékére – bizonyos szempontból érthető is volt. Alföldi területeink erdősítése viszont komoly szakmai problémákat vetett fel. Az alföldi kötött, szikes, valamint homoki termőhelyeinkre sem telepítési technológiai, sem fafajmegválasztási ismeretekkel nem rendelkeztünk, ilyen irányú tudományosan megalapozott kísérletek korábban nem folytak hazánkban, de még Európában sem. Szikes területek esetén a szakirodalomban elszórva találunk utalásokat, de a témában szakmánk minden ismeretet nélkülözött. Szikes területek fásítására vonatkozóan voltak próbálkozások, de ezek leginkább magánjellegű, egy-egy erdész szakember kisebb területeken végzett próbálkozásai voltak. Az akkor meginduló munka méreteit jól érzékelteti, hogy minisztériumi szinten erre a célra létrehozták az Alföldfásítási Szaktanácsot, majd a Magyar Országgyűlés megalkotta az Alföld-fásítási Törvényt. E munka tudományos megalapozásának céljából létesítették 1924-ben a tudományos kutatásokat végző szikkísérleti telepet.
Az itt folyó kutatómunka eredményei nagyban hozzájárultak, hogy az 1920-as 11,8 %-os erdősültség napjainkra 20 %-ra emelkedett. Természetesen ebben jelentős része volt a kísérleti területen a háborús időszakok után dolgozó kutatóknak is - elsősorban Dr. Tury Elemérnek és Dr. Tóth Bélának, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet homokfásítás területén tevékenykedő Kecskeméti Kísérleti Állomásának és az ott dolgozó neves kutatóknak (Dr. Babos Imre, Dr. Szodfridt István és munkatársaik).
A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum működésének jelentősége
A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum, Püspökladány várostól északra, 407 hektáron elterülő, 228 kísérleti terület összefüggő mozaikjaiból áll. A teljes terület arborétummá nyilvánítása 2018-ban miniszteri rendelettel történt, a kísérleti munka elősegítése érdekében (Az agrárminiszter 38/2018. (XII. 12.) AM rendelete az arborétumok jegyzékéről szóló 19/2011. (III. 16.) VM rendelet módosításáról). A teljes területből 17 hektár a szűken értelmezett arborétumi terület, amely rekreációs, sportolási és kulturális lehetőségeket egyaránt biztosít. Az általánosan megállapított feladatokon kívül a táji erdőgazdálkodás fejlesztéséhez ökológiai, nemesítési, erdőművelési és fatermési kutatások körében meghatározott feladatokat végez. Az állomáshoz tartozó arborétumban génmegőrzési feladatokat lát el az intézet Nemesítési Osztályával szorosan együttműködve. Szélsőséges termőhelyek erdősítési problémáira keres megoldást, kísérleteket végez az itt alkalmazható fafajok honosítására. A kutatók szakterületüknek megfelelő kutatás-fejlesztési megbízásokat teljesítenek, szakértői tevékenységet látnak el.
A kísérleti állomás kutatásban betöltött szerepe, tevékenysége
A Püspökladányi Kísérleti Állomás az intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályának kutató bázisa, ahol a fafajok termesztési eljárásainak fejlesztése, a fásítási és agrárerdészeti programok megalapozása, valamint az alföldi gazdálkodókkal történő innovációs együttműködések valósulnak meg. A Kísérleti Állomás tevékenysége elsősorban Tury Elemér, Magyar Pál és Tóth Béla munkásságának köszönhetően az elmúlt évszázadban folyamatosan bővült, a kedvezőtlenné váló termőhelyi feltételekhez történő alkalmazkodás és ültetvényes gazdálkodás megalapozásának hazai kísérleti bázisává fejlődött az Alföldön. A kísérleti állomáson napjainkban is szelekciós munkák folynak az akác, őshonos nyár, szil, fűz, juharok, vadkörte, dió vonatkozásában, közel 200 genotípus tesztelésével. További fontos feladat a szélsőséges adottságú, kedvezőtlen termőhelyek erdészeti szempontú értékelése. A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum területén, az Intézet különböző tudományos osztályainak kutató munkáihoz kapcsolódó eszközök, berendezések is megtalálhatóak. Az arborétum területén erdészeti fénycsapda működik, mivel része az Országos Erdészeti Fénycsapda Hálózatnak, amelynek működését az Erdővédelmi Osztály koordinálja. Ezen túlmenően az Ökológiai Osztály kutatásaihoz kapcsolódóan agrometeorológiai állomás, automata talajvízkút-hálózat, fafiziológiai mérések végzésére alkalmas műszerek, két erdőrezervátum, mint élő laboratórium található többek között a területén. A kísérleti állomásnak a közeljövőben jelentős szerepe lehet az alföldi erdőgazdaságokkal történő innovációs együttműködések erősítésében. Ugyanis az arborétumi státusz lehetőséget biztosít olyan terepi kísérletek elvégzésére, amelyek az üzemszerű gazdálkodás során nem kivitelezhetőek, így a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartó innovációs együttműködésekkel lehet fejleszteni az állomás tevékenységét, gyakorlati beágyazottságát.
100 éves jubileumi konferencia és koszorúzási ünnepség Püspökladányban
A konferencia megrendezésére a Püspökladányi Rendezvényközpont konferenciatermében került sor, a rendezvény moderátori teendőit Dr. Szabó Orsolya, az Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály tudományos főmunkatársa látta el. A megjelenteket Vadász Ferenc, Püspökladány város polgármestere köszöntötte, majd Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára ismertette beszédében az alföldfásítás 100 évét, annak történeti előzményeit, szakmai és társadalmi jelentőségét, hatásait. Hangsúlyozta, hogy a Püspökladányi Kísérleti Állomás a mai napig többek között termőhelyi- és fafajkísérleteket, telepítéstechnológiai vizsgálatokat folytat, így egyedülálló adatsorokkal rendelkezik a száraz termőhelyek erdősítésére vonatkozóan. "100 év örökségére alapozva a jövőbe kell tekintenünk. A kísérleti állomás alapításkor az ország területi veszteségeivel, ma a klímaváltozással kell szembenéznünk. Ahogy Trianon után cselekedett az ország, úgy ma is szükség van az erdőterületek gyarapítására és meglévő erdeink megőrzésére, melyek esetében a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást kell a szakmai munka középpontjába állítani" - hangsúlyozta Zambó Péter.
Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora a kísérleti állomás jövőbeli szerepéről beszélt a megújuló Soproni Egytetem szervezetén belül. Hangsúlyozta, hogy a kísérleti állomáson a közeljövőben nagyszabású fejlesztések valósulhatnak meg, melyek az állomáson működő Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály által végzett kutatómunka eredményeinek széles körű elméleti és gyakorlati információátadását biztosíthatja az érdeklődők, egyetemi hallgatók, gazdálkodók, döntéshozók irányába, melyek az ökológiai célok megtartása mellett egyaránt szolgálják a fenntarthatóság és versenyképesség növelését.
Dr. Borovics Attila, a SOE ERTI főigazgatója az alföldi erdők jövőjét vázolta fel, a változó környezeti feltételek hatásaira fókuszálva, kiemelve a kísérleti állomás releváns kutató munkájának jelentőségét. Távérzékelésen alapuló Erdőállapot Monitoring Rendszer (TEMRE) alapján részletesen bemutatta erdeink egészségi állapotának változását az utóbbi időszakban. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében (mitigáció) aktív emberi beavatkozásokra van szükség. Ilyen humán beavatkozás lehet az őshonos fajokon belüli nagyfokú genetikai változatosság kihasználása, szárazságtűrő populációk használata, új őshonos fajok telepítése és végső megoldásként, elsősorban extrém klimatikus és termőhelyi viszonyok között a nem őshonos megoldások is megfontolás tárgyát képezhetik.
Dr. Keserű Zsolt, a kísérleti állomás vezetője, osztályvezető a 100 év során elért tudományos eredményeket ismertette, részletesen bemutatva a múltban elért alapvető fontosságú, elévülhetetlen eredményeket, amelyek alapjaiban határozták meg az alföldfásítás és szikfásítás technológiájának sikeres kivitelezését. Előadásának második felében kitért a napjainkban, az állomáson, illetve az ERTI Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályán folyó kutatómunka bemutatására.
A szünetet követően még kilenc, magas színvonalú szakmai előadás hangzott el az alábbi sorrendben:
Az akác termesztés-fejlesztésének eredményei
Prof. Dr. Rédei Károly, egyetemi tanár, nyugalmazott osztályvezető
Innovációs együttműködések a nyárfatermesztés területén
Dr. Gabnai Ernő, erdészeti szakértő
Innováció az akáctermesztés fejlesztése érdekében
Támba Miklós, vezérigazgató, Napkori Erdőgazdák Zrt.
A Püspökladányi Kísérleti Állomás és Arborétum talajviszonyai
Prof. Dr. Dobos Endre, Dr. Novák Tibor
Magyar Talajtani Társaság
Alföldi erdőállományok vízforgalma és vízháztartásra gyakorolt hatása
Dr. Bolla Bence, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI
A püspökladányi Farkasszigeten található erdőnevelési sorok ismertetése és elemzése
Dr. Kollár Tamás, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI
Az erdészeti nemesítés szerepe az alföldi erdőgazdálkodás fejlesztésében
Dr. Benke Attila, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, SOE ERTI
Aktuális erdővédelmi kihívások az alföldi erdőkben
Dr. Csóka György, tudományos tanácsadó, osztályvezető, SOE ERTI
Erdőtelepítések gazdasági és erdészeti politikai tapasztalatai
Dr. Kovács Zoltán, tudományos főmunkatárs, SOE ERTI
A konferenciát követően a Püspökladányi Arborétumban koszorúzási ünnepség keretében az Alföldfásítás, a szikfásítás méltán híres szakembereire, kutatóira emlékeztünk, szobraikra koszorút helyeztünk el.
A megemlékezés az alábbiak szerint zajlott:
- Kaán Károly méltatása – Dr. Szabó Orsolya
Koszorút elhelyezte: Csókáné Dr. Szabados Ildikó és Dr. Keserű Zsolt
- Magyar Pál méltatása – Feketéné Bakti Beatrix
Koszorút elhelyezte: Dr. Führer Ernő és Dr. Illés Gábor
- Tury Elemér méltatása – Dr. Honfy Veronika
Koszorút elhelyezte: Dr. Csóka György és Dr. Schiberna Endre
- Tóth Béla méltatása – Dr. Keserű Zsolt
Koszorút elhelyezte: Dr. Borovics Attila és Dr. Benke Attila
Kaán Károly szobrát Csókáné Dr. Szabados Ildikó és Dr. Keserű Zsolt koszorúzta meg.
Magyar Pál szobrára Dr. Führer Ernő és Dr. Illés Gábor helyezett koszorút.
Tury Elemér szobrára Dr. Csóka György és Dr. Schiberna Endre helyezte el az emlékezés koszorúját.
Tóth Béla szobrára Dr. Borovics Attila és Dr. Benke Attila helyezett koszorút.
Sor került a 100 éves évforduló alkalmából, Varga Anikó békési fafaragó művész által elkészített emlékoszlop leleplezésére is. Maga az emlékoszlop a Püspökladányi Arborétumban három évvel ezelőtti viharnak áldozatul esett kocsányos tölgyből készült. Az oszlopon található tíz bemarás egy-egy évtizedet szimbolizál, jelképezve a kísérleti állomás 100 éves fennállását.
Dr. Keserű Zsolt mutatta be a leleplezett emlékoszlopot.
A rendezvény zárásaként Prof. Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke mutatta be a Püspökladányi Arborétum jellegzetes talajtípusait szemléltető talajmonolitokat.
A Püspökladányi Arborétum jellemző talajtípusainak monolitjai, melyeket a Magyar Talajtani Társaság szakemberei készítettek el
A talajmonolitok bemutatása tulajdonképpen az „Év Szakmai Talajának” (2024) nem hivatalos leleplezése, bemutatása volt, melyet a Püspökladányi Arborétum területéről választott ki a Magyar Talajtani Társaság (MTT) vezetősége. A monolit hivatalos átadására december 5-én, a Talaj Világnapján kerül sor az Agrárminisztériumban, az "Év Talaja 2024" közönségszavazáson nyertes talajmonolittal együtt.
Ez úton is köszönjük az MTT vezetőségének a megtisztelő minősítést!
Ma már elmondhatjuk, hogy a Püspökladányban zajló százéves kutatómunka eredményeként, az erdő az egyetlen olyan ökoszisztéma, mely a kedvezőtlen, kötött, szikes, mélyben sós termőhelyeken pozitív változásokat, a degradált talaj javítását eredményezi.
A jövő évben a konferencián elhangzott előadásokból és az azt követő ünnepségről a 100 éves konferencia emlékére egy konferencia-kiadványt szándékozunk megjelentetni.
Sárvár-Püspökladány, 2024. november 25.
Dr. Borovics Attila főigazgató
Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet
Dr. Keserű Zsolt osztályvezető, kísérleti állomás vezető
Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet
